Előzmények

A Szociológia Tanszék kutatásai között a kezdetektől különös hangsúllyal szerepeltek a településszociológiai vizsgálatok. A falukutató táborok – a két világháború közötti magyar szociográfiai hagyományokat követve – és a Pécsett szervezett városszociológiai terepmunkák éveken át a hallgatók módszertani felkészítésének egyik pillérét alkották. A tanszék forrásainak csökkenése és a bolognai osztott képzés bevezetése nem tették lehetővé a terepgyakorlatok ilyetén módon történő fenntartását. A tanszék által szervezett egységes kutatási gyakorlatok rendkívül hasznosnak bizonyultak a képzés szempontjából, mivel a hallgatók nem csak különböző szociológiai módszereket tanulták meg, hanemtényleges kutatásokban is részt vettek, annak minden elemét megtapasztalták.

A Kutatóközpont céljai és feladatai

A Pécsre vonatkozó kutatásokat mintegy mintaként használva vállaljuk, hogy a legkülönfélébb térségi kontextusokban elvégezzük a társadalmi trendek vizsgálatát. Ezek a vizsgálatok lehetnek települési társadalmi trendekre, de kistérségi, avagy regionális társadalmi trendekre vonatkozó elemzések, melyek elsődleges empirikus alapjai az idősoros társadalomstatisztikai adatbázisok: a népszámlálások, valamint az évente rögzítésre kerülő települési, megyei, regionális adatsorok (T-STAR, TeIR).

A rendelkezésre álló adatok alapján harminc éves időtávlatban vizsgáljuk a falvak, kistérségek/járások, városok, régiók társadalmi folyamatait, beleértve az alapvető demográfiai trendeket (születések, halálozások, vándorlások és az etnikai viszonyok alakulása), melyek a települések és tágabb környezetük életképességének egyik legjelentősebb indikátorát, a népességmegtartó erőt is jelzik. A vizsgálatok kiterjednek a település társadalmi kontextusára, beleértve az intézményekkel való ellátottságra, a helyi társadalom intergáltságára vonatkozó adatokat és, igény esetén, a helyi gazdasági folyamatokra vonatkozó indikátorokra is..

A települések fejlesztési terveihez, pályázataihoz elengedhetetlen társadalmi helyzetelemzések, hatástanulmányok elkészítését is vállaljuk, beleértve a megyei jogú városok számára kötelező, más városok esetében ajánlott integrált városfejlesztési terveinek megfelelő részeinek kidolgozását (kiemelten az Antiszegregációs terveket). A fejlesztési tervek célkitűzéseinek megfogalmazása terén is vállalunk közreműködést: a hazai, európai és nemzetközi legjobb gyakorlatok feltérképezése és a helyi viszonyokra történő alkalmazása vonatkozásában a lehetőségek áttekintését vállaljuk azzal, hogy az egyes választható célkitűzések előre kalkulálható társadalmi hatásainak elemzését is elvégezzük.

Az oktatás és a kutatás kapcsolata

A szociológus képzés erős gyakorlatorientáltsága miatt mindenképpen szükséges az empirikus kutatások gyakorlatát valamilyen módon megtanítani a hallgatóknak, még ha az osztott képzés rendszere nem is kedvez ennek a törekvésnek. Az új felsőoktatási törvény várható hatásaitól függetlenül, ki kell alakítani a képzés és a kutatás összekapcsolását, ami egy város- és településszociológiai kutatási programmal kivitelezhető. Ennek keretében mind a Bachelor képzés terepgyakorlat igénye kielégíthető, mind a Master képzés településszociológia szakirányához történő illesztése megvalósítható. Egy város-és településszociológiai program, akár alapja lehet, vagy jól kiegészítheti azt a törekvésünket, hogy létrehozzunk – az egyre nehezedő feltételek ellenére is – egy doktori iskolát.

A kidolgozott város- és településszociológiai kutatási program alkalmas lehet a helyi társadalom mennyiségi és minőségi vizsgálatára, amely Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata számára sem lesz érdektelen. Az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás lehetőséget biztosít erre a munkára. A Pécs Studies kutatások keretében folyamatosan monitorozzuk Pécs városi társadalmának alakulását különböző mutatók alapján. A kutatások a statisztikai adatok és survey vizsgálatok komplex elemzése mellett kiterjednek a város szövetének összetett mikroantropológiai vizsgálatára is, a térhasználat sajátos módjaira, a szegregátumok, perifériák lakóinak városképének feltárására, előkészítve ezzel a városrehabilitáció, városfejlesztés (pl. egészségterv, gender budgeting stb.) elméleti megfontolásait. A Szociológiai Tanszék kutatói bázisa képes arra, hogy igény esetén a városvezetés számára olyan információkkal szolgáljon a helyi társadalom összessége, vagy annak egyes részei vonatkozásában, amire a döntéseket előkészítő munka során szükség van. Más egyetemi városok tapasztalatai alapján várható, hogy az egyetemen folyó társadalomtudományos oktató- és kutatómunka nagyban hozzájárulhat a városi kormányzás hatékonyságához, a komplex társadalmi problémák megalapozott programokkal történő kezeléséhez Egy folyamatos szakértői készenlét és tevékenység a Tanszék részéről nemcsak az Egyetem és a város kapcsolatát befolyásolhatja pozitívan, hanem a kutatások forrását is megteremtheti. A kutatások interdiszciplináris jellege megteremti annak a lehetőségét, hogy a Bölcsészettudományi Kar különböző egységei adott feladat keretében együttműködjenek, aminek kölcsönös előnyei nyilvánvalóak, nem beszélve a Kar szakmai presztízsének emeléséről.

A Pécs Studies kutatások keretében összekapcsolható:

· a képzés a tanszéki kutatásokkal

· a Tanszék oktatóinak egyéni kutatásainak egy része közös kutatásban

· a Tanszék hazai, és határon túli kapcsolatai részben összefoghatók

· elmélyíthetők a kapcsolatok a városi önkormányzattal

· megnyílik a lehetőség egy városszociológiai- iskola megteremtésére

· a Tanszék képes lehet kilépni a tudományos „piacra” kutatásaival