SZMSZ

A Demográfia és Szociológia Doktori Iskola szervezeti és működési szabályzata

A dokumentum letölthető innen: SZMSZ

PTE Demográfia és Szociológia Doktori Iskola

Szervezeti és Működési Szabályzata

Preambulum

A doktori iskola szervezeti és működési szabályzata a Bölcsészettudományi Kar Doktori szabályzatának melléklete, kizárólag a PTE doktori szabályzatában, habilitációs szabályzatában és a BTK doktori szabályzatában, habilitációs szabályzatában foglaltakkal együtt érvényes, ezeket egészíti ki. (A hivatkozott szabályzatok megtekinthetők a http://www.btk.pte.hu/menu/113/107 címen.)

Doktori Iskola neve:
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Demográfia és Szociológia Doktori Iskola (DSZDI)

Címe:
Zsolnay Kulturális Negyed E25 110
7622 Pécs, Zsolnay Vilmos utca 16.

Vezetője:
Kovács Teréz, PTE BTK, egyetemi tanár

Alapító szervezet:
PTE Bölcsészettudományi Kar Szociológia Tanszék

Törzstagjai:               

  • Füzesi Zsuzsanna, PTE ÁOK, egyetemi tanár
  • Hoóz István DSc, PTE, professzor emeritus
  • Kelemen Gábor, PTE BTK, egyetemi tanár
  • Kovács Teréz DSc, PTE BTK, egyetemi tanár
  • Lampek Kinga, PTE ETK, főiskolai tanár
  • Osváth Péter, PTE ÁOK, egyetemi docens
  • Spéder Zsolt, PTE, BTK, egyetemi tanár

További belső tagjai:

  • Berger Viktor, PTE BTK, egyetemi adjunktus
  • B. Erdős Márta, PTE BTK, habil. egyetemi docens
  • Demeter Tamás, PTE BTK, habil. egyetemi docens
  • Füzér Katalin, PTE BTK, egyetemi docens
  • Gáspár Gabriella, PTE BTK, habil. egyetemi docens
  • Hajnal Klára, PTE TTK, egyetemi adjunktus
  • Juhász Gábor, PTE BTK, habil. egyetemi docens
  • Nagy Mariann, PTE BTK, egyetemi docens
  • Schadt Mária, PTE, címzetes egyetemi tanár

Külső tagjai:

  • Bartus Tamás, KSH Népességtudományi Kutatóintézet, tudományos főmunkatárs; Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia Intézet, habil. egyetemi docens
  • Bálint Lajos, KSH Népességtudományi Kutatóintézet, tudományos főmunkatárs
  • Bögre Zsuzsanna, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Elméleti és Történeti Szociológia Tanszék, habilitált egyetemi docens
  • Elekes Zsuzsanna DSc, Budapesti Corvinus Egyetem, Szociológia Intézet, egyetemi docens
  • Faragó Tamás DSc, Budapesti Corvinus Egyetem, egyetemi tanár
  • Gál Róbert, KSH Népességtudományi Kutatóintézet, tudományos főmunkatárs
  • Józan Péter, KSH, főtanácsos
  • Melegh Attila, KSH Népességtudományi Kutatóintézet, tudományos főmunkatárs
  • Németh Zsolt, KSH, elnökhelyettes
  • Őri Péter, KHS Népességtudományi Kutatóintézet, tudományos főmunkatárs
  • Pongrácz Tiborné, KSH Népességtudományi Kutatóintézet, tudományos főmunkatárs
  • Tóth Pál Péter DSc, KSH Népességtudományi Kutatóintézet, tudományos tanácsadó
  • Varga Szabolcsné Gödri Irén, KSH Népességtudományi Kutatóintézet, tudományos főmunkatárs

A DSZDI Tanácsának Elnöke:          

Kovács Teréz DSc, PTE BTK, egyetemi tanár, a PTE BTK DSZDI vezetője, a Településszociológia Program vezetője

Tagjai:                       

  • Gáspár Gabriella, PTE BTK, habil. egyetemi docens, a PTE BTK Társadalom- és Médiatudományi Intézet Szociológia Tanszék vezetője
  • Kelemen Gábor, PTE BTK, egyetemi tanár, a PTE BTK DSZDI Addiktológia és Egészségmagatartás Program vezetője
  • Spéder Zsolt, PTE BTK, egyetemi tanár, a Demográfia Program vezetője

A DSZDI titkára:

Berger Viktor, PTE BTK, egyetemi adjunktus

Titkársága:

PTE BTK Társadalom- és Médiatudományi Intézet Szociológia Tanszék, Zsolnay Kulturális Negyed E25 110, 7622 Pécs, Zsolnay Vilmos utca 16.

Honlap címe:

http://szociologia.btk.pte.hu/doktori-iskola

 

PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola Szervezeti és Működési Szabályzat[1]

I. Általános rendelkezések

1.§ (1) A PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola (DSZDI), diszciplináris doktori iskolaként képzést folytat a társadalomtudományok, ezen belül a szociológia és a demográfia tudományágaiban.

(2) A doktori iskola működésének szabályozását a PTE Doktori Szabályzatának (továbbiakban: EDSZ) és a Bölcsészettudományi Kar Doktori Szabályzatának (továbbiakban: KDSZ) rendelkezései szerint határozza meg. Javaslatait, állásfoglalásait a Kari Doktori és Habilitációs Tanács (KDHT) elé terjeszti.

(3) A DSZDI által szervezett doktori képzésnek két formája van: teljes idejű ösztöndíjas és részidejű önköltséges forma. Az iskola szervezett képzés keretében, illetve egyéni felkészülés alapján doktori (PhD) fokozat odaítélésére tesz javaslatot.

(4 )A DSZDI rendelkezik

a) a doktori képzés és a doktori fokozat odaítélésére vonatkozó javaslattétel együttes jogával;

b) habilitációs pályázat véleményezése, és fokozat odaítélésére vonatkozó javaslattétel együttes jogával és a KDHT elé terjesztése jogával;

c) a képzésben, a felvételi elbírálásában és a vizsgáztatásban való részvétel, valamint az oktatási foglalkozások tartásának jogával;

 

II. A Doktori Iskola szervezete és működése

2.§ (1) A Doktori Iskola működése a doktori iskola törzstagjainak, a doktori iskola témavezetőinek, oktatóinak, valamint meghívott hazai és külföldi oktatóknak és kutatóknak tevékenységén alapul. A doktori iskola törzstagjai programvezetői és témavezetői feladatot is ellátnak az oktatási feladatokon kívül.

(2) Az iskola szakmai tevékenységét a doktori iskola vezetője és a Doktori Iskola Tanácsa szervezi és irányítja. A doktori iskolát a doktori iskola vezetője képviseli, akadályoztatás esetén az általa delegált személy a doktori iskola törzstagjai, program- és témavezetői közül. A Demográfia és Szociológia Doktori Iskola programjainak tevékenységét a programvezetők és a Doktori Tanács irányítja.

 

  1. A Doktori Iskola Tanácsa

3.§ (1) A Doktori Iskola szakmai tevékenységét a doktori iskola vezetője a Doktori Iskola Tanácsának közreműködésével irányítja. A tanács munkáját titkár segíti, akit a doktori iskola vezetője kér fel. Javaslatait a Doktori Iskola Tanácsa megtárgyalja, majd a KDHT elé terjeszti.

  1. A DSZDI Tanácsának elnöke a doktori iskola vezetője, szavazati joggal rendelkező tagjai a programvezetők és a PTE BTK Társadalom- és Médiatudományi Intézet Szociológia Tanszékének (mint a Doktori Iskola alapítószervezeti egységének) mindenkori vezetője. Tanácskozási joggal rendelkező tagjai a doktori iskola titkára, valamint a doktoranduszok egy képviselője. Az elnököt, vagy programvezetőt távollétében a doktori iskola témavezetői közül általa delegált személy szavazati joggal helyettesíti.
  2. A Doktori Iskola Tanácsa az időszerű feladatoknak megfelelően, de félévenként legalább egyszer ülésezik. Az ülések összehívását a KDHT és a DSZDI Tanácsának elnöke és tagjai kezdeményezhetik. Az ülést az elnök hívja össze. A meghívót az írásos előterjesztésekkel együtt egy héttel az esedékesség előtt kell kiküldeni. Indokolt esetben a doktori iskola vezetője elektronikus szavazást is elrendelhet.

4.§ (1) Az ülés akkor döntésképes, ha szavazati jogú tagjainak 51%-a jelen van. Az ülés állásfoglalásait általában nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást kell elrendelni, ha a tanács valamely tagja kéri. Döntéshez a szavazatok 66%-ot meghaladó aránya szükséges. Elektronikus szavazás esetén a szavazati joggal rendelkezők több mint felének szükséges leadnia szavazatot. Döntéshez a szavazatok 66%-ot meghaladó aránya szükséges.

(2) Az ülésekről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a titkár állítja össze, az elnök hitelesíti. A jegyzőkönyvet megkapja a KDHT elnöke és a DSZDI tanácsának tagjai.

 

2.  A Doktori Iskola Tanácsának feladata és hatásköre

  • Kidolgozza az iskola belső szabályzatát és követelményrendszerét az egyetemi és kari doktori szabályzattal összhangban.
  • Felügyeli a doktoranduszok tanulmányi és kutatási tevékenységéhez szükséges szakmai és infrastrukturális feltételek teljesülését.
  • Biztosítja a minőségfejlesztés korszerű elveinek érvényesítését; évente minőségbiztosítási-minőségfejlesztési jelentést nyújt be a Kari Doktori és Habilitációs Tanácsnak.
  • A Doktori Iskola Tanácsa dönt az iskola anyagi eszközeinek felhasználásáról.
  • Javaslatot tesz az iskola személyi állományának összetételére, változtatására, az iskola vezetőjének és a programok vezetőjének személyére, új oktatók, programok akkreditálására, a témavezetők személyére.
  • Meghatározza a szervezett képzés szerkezetét, az oktatási foglalkozások meghirdetését, a doktori szigorlat tárgyainak tematikáját.
  • Javaslatot tesz a felvételi vizsgabizottságok összetételére, a doktorandusz hallgatók felvételére. Az ösztöndíjas helyek kari elosztását követően dönt a doktori iskola helyeinek belső elosztásáról.
  • Javaslatot tesz az egyéni felkészülés alapján fokozatszerzésre jelentkező pályázó fogadásáról, eljárásra bocsátásáról, mellé a programvezető a témavezetők közül konzulenst kér fel.
  • Javaslatot tesz a doktori szigorlat tárgyairól, a szigorlati vizsgabizottság elnökéről és tagjairól; a fokozatszerzési eljárásra való jelentkezésről, az önálló tudományos munkásság elbírálásáról, a doktori értekezés előzetes vitájának igényéről, az értekezés opponenseiről és a bíráló bizottság összetételéről.
  • A Doktori Iskola Tanácsa az Egyetemi és Kari Habilitációs Szabályzattal összhangban ellátja a habilitációs eljárások előkészítését, az EHHB által engedélyezett nyilvános eljárás lefolytatásának szervezését. Mind a habilitációs eljárásra bocsátás kérelmét, mind a cím odaítélésére vonatkozó javaslatot a KDHT terjeszti az EHHB elé.

5.§ A Doktori Iskola Tanácsának működését az egyetemi és kari doktori szabályzat vonatkozó pontjai határozzák meg.[2]

 

III. A Doktori Iskola tanulmányi és vizsgarendje

6.§ A Doktori Iskola programja kreditalapú tanulmányi rendben működik. A tanulmányok sikeres befejezéséhez a 2016/2017. tanévet megelőzően jogviszonyban álló doktorandusznak 180 kreditpontra van szüksége, míg a 2016/2017. tanévtől vagy ezt követően jogviszonyt létesítő doktorandusznak 240 kreditpontra van szüksége. Az abszolutórium megszerzéséig az Iskola, ezt követően a kari, az egyetemi szabályzatok, illetve a Nemzeti Felsőoktatásról szóló törvény rendelkeznek a fokozatszerzés feltételeiről és követelményeiről.

 

1.  Felvétel a doktori képzésre

7.§ (1) A PTE DSZDI Doktori Iskolájába doktorképzésre jelentkezők az alábbi okmányokat nyújtják be:

  1. kitöltött jelentkezési lap. Az űrlap letölthető a Doktori Iskola honlapjáról, vagy beszerezhető a Doktori Irodában;
  2.  legalább jó rendű egyetemi oklevél másolata; a felvételi évében végző egyetemi hallgatók esetén ez a dokumentum a szóbeli vizsgán kerül bemutatásra;
  3.  nyelvtudást igazoló bizonyítvány másolata: legalább egy középfokú “C” típusú állami, vagy ezzel egyenértékű államilag akkreditált nyelvvizsga; a környező országokból érkező és ott egyetemi oklevelet szerzett magyar anyanyelvű hallgatók egyik idegen nyelveként elfogadjuk az adott állam nyelvének felsőfokú ismeretét (ahogy azt a 2011.05.24/17. KDHT határozat részletezi);
  4.  szakmai önéletrajz, publikációs jegyzék;
  5.  kutatási terv, a tervezett kutatási téma 6-8 gépelt oldalas leírása;
  6. a költségtérítéses pályázók részéről a munkaadó nyilatkozata arról, hogy lehetővé teszi maximum heti egy napon a konzultációkon való részvételt;
  7. jelentkezési vizsgadíj banki átutalásának igazolása.

(2) A doktori képzésben nappali tagozatos ösztöndíjasként (korlátozott számban), illetőleg levelező, költségtérítéses formában lehet részt venni.

  1. Felvételi eljárás pontozási rendszere:

OKLEVÉL MINŐSÍTÉSE – JELES – 3 pont,  JÓ -2 pont

NYELVVIZSGA – 2 meglévő nyelvvizsga – 2X2 pont,

PUBLKÁCIÓ, KONFEERNCIA-RÉSZVÉTEL – 1- 5 pont x publikációk száma

TDK-DOLGOZAT – 1 pont – HELYEZÉS – 2 pont

Benyújtott kutatási terv –0- 15 pontig

SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGA – 0-25 pontig értékelhető

ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM: 60 PONT

A felvételhez szükséges minimális pontszám:  40, vagy a feletti pont.

 

3. KÉPZÉSI FORMÁK

1. Szervezett képzés 

8.§ (1) Szervezett doktori képzésre pályázhatnak azok a magyar és külföldi állampolgárok, akiknek hazai vagy külföldi mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkeznek vagy azt a felvétel évében megszerzik és legalább egy, államilag elismert középfokú „C” típusú  nyelvvizsgával rendelkeznek.

(2) A tanulmányaikat a 2016/2017. évi tanévet megelőzően megkezdő hallgatók esetében a doktori képzés képzési ideje hat félév. Esetükben a doktori képzés egységes, 36 hónapos képzési időből áll, amely felosztható beszámoltatási szakaszokra. A tanulmányaikat a 2016/2017. tanévben és ezt követően megkezdő hallgatók esetében a doktori képzés képzési ideje nyolc félév. Esetükben a doktori képzés képzési és kutatási, valamint kutatási és disszertációs szakaszból áll. A doktori képzés során, a negyedik félév végén, a képzés képzési és kutatási szakaszának lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként a tanulmányaikat a 2016/2017. tanévben és ezt követően megkezdő doktoranduszoknak komplex vizsgát kell teljesíteniük, amely méri, értékeli a tanulmányi, kutatási előmenetelt.[3] A kurzusokon – hacsak az oktató és a hallgató másképp meg nem állapodik az iskolával – fő szabály szerint kötelező a részvétel. A kurzusok anyagából a doktoranduszok minden szemeszter végén a programok sajátosságainak megfelelő vizsgát tesznek, vagy kreditszerző dolgozatot adnak be. Emellett minden hallgató rendszeres konzultációt folytat témavezetőjével – a hallgatónak jogában áll az iskola más oktatóival is konzultálni, s erre témavezetője, ill. a programvezető utasíthatja is.  Az ajánlott tanterv a Doktori Iskola honlapjáról letölthető.

9.§ (1) A doktori téma vezetője az a tudományos fokozattal rendelkező egyetemi oktató, illetve kutató, akinek témahirdetését a doktori iskola tanácsa jóváhagyta, és aki – ennek alapján – felelősen irányítja és segíti a témán dolgozó doktorandusz tanulmányait, kutatási munkáját, illetve  a doktorjelöltek fokozatszerzésére való felkészülését.

(2) A témavezető:

  • meghirdeti a témát;
  • a doktorandusz indexében aláírásával igazolja a kutatási feladatok teljesítését;
  • évente írásban beszámol a doktori iskola vezetőjének a doktorandusz teljesítményéről
  • segíti a doktoranduszt a doktori értekezés, valamint a tudományos közlemények elkészítésében;
  • javaslatot tesz a doktorandusz oktatási és kutatási tervére, segíti azok megvalósulását.

10.§ (1) A doktori tanulmányok az abszolutóriummal zárulnak. Az abszolutórium kiadásának feltétele a tézistervezet védése, amelyre az 5. félévtől kerülhet sor. A tervezetet a bizottság elutasíthatja, vagy változtatások nélkül elfogadhatja, vagy pedig kisebb, vagy jelentősebb változtatásokkal fogadhatja el.

11.§ (1) Magyarul nem tudó hallgatók esetén a magyar nyelvű órák látogatása nem kötelező, de a programvezetővel egyetértésben minél nagyobb számú – idegen nyelven hallgatható - egyetemi kurzus felvétele kötelező.

(2) A vizsgákra a magyar nyelvű szakirodalmat helyettesítő idegen nyelvű irodalomjegyzékről a vizsgáztató köteles gondoskodni – minden más tekintetben a követelmények azonosak. A doktori fokozat megszerzésnek sem feltétele a magyarul tudás, ill. magyar állampolgárság.

 

2. Egyéni felkészülésen alapuló képzés

12.§ (1) Az egyéni felkészülésen alapuló képzés célja, hogy a jelentős, a magyar vagy külföldi felsőoktatásban, akadémiai intézményrendszerben eltöltött oktatói és/vagy kutatói gyakorlattal, valamint dokumentáltan magas szintű tudományos teljesítménnyel (megfelelő számú és minőségű publikációval) rendelkező szakemberek számára lehetővé tegye a PhD-fokozat megszerzését.

            (a) A magas szintű publikációs teljesítmény elismerésének elengedhetetlen feltétele, hogy a jelölt legalább két (önálló cikknek/egységnek megfelelő) impakt faktoros publikációval rendelkezzen. (Társszerzők esetében a következő számítási mód alkalmazandó: önálló publikáció: 1 egység, 2–3 szerzős publikáció: 0,75 egység, 4–5 szerzős publikáció: 0,5 egység, 6 vagy többszerzős publikáció: 0,33 egység).

(2) Az egyéni felkészülésre pályázhatnak azok a magyar és külföldi állampolgárok, akiknek hazai vagy külföldi mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkeznek és legalább egy, államilag elismert középfokú „C” típusú, valamint legalább egy, államilag elismert alapfokú „C” típusú nyelvvizsgával rendelkeznek valamely világnyelvből.

(3) Az egyéni felkészüléses doktori fokozat megszerzésének nem feltétele a magyarul tudás, illetve a magyar állampolgárság.

 

4/1. FOKOZATSZERZÉSI ELJÁRÁS A 2016/2017. TANÉVET MEGELŐZŐEN JOGVISZONYBAN ÁLLÓ DOKTORANDUSZNAK/DOKTORJELÖLTNEK

A fokozatszerzési eljárás szempontjából irányadó a PTE Szervezési és Működési Szabályzata 13. számú mellékletének (a PTE Doktori Szabályzata) V. fejezete (A doktori fokozatszerzési eljárás és a doktori fokozat).[4]

A fokozatszerzési eljárás része a témavezető engedélye és a programvezető írásos nyilatkozata arról, hogy a hallgató elégséges kredit pontot megszerzett, és konzultációs kötelezettségeinek is eleget tett, a szigorlat, a disszertáció előzetes vitája (házi védés), továbbá a publikációs kötelezettségek teljesítése.

13.§ A doktori fokozat megszerzésének feltételeit az Egyetemi Doktori Szabályzat tartalmazza, beleértve az egyéni felkészülés alapján történő fokozatszerzést is.[5]

 

1. Publikációs követelmények

14.§ A Doktori Iskola nagy súlyt helyez arra, hogy hallgatói rendszeresen publikáljanak, hazai és nemzetközi fórumokon szerepeljenek.  A védésre bocsátás feltétele a 35 előírt publikációs kredit teljesítése. A publikációk között legalább két olyan folyóiratcikknek kell szerepelnie, amely az MTA Szociológiai vagy Demográfiai Bizottságának folyóiratlistája szerinti A, B vagy C kategóriás folyóiratban került közlésre, vagy olyan folyóiratban, amely a SCImago folyóiratértékelési rendszere alapján a Q1, Q2, Q3 vagy Q4 kategóriájába esik.

 

2. A doktori szigorlat

15.§

(1) A doktori szigorlat tartalmát és eljárási rendjét az Egyetemi Doktori Szabályzat tartalmazza.[6]
A szigorlati tárgyak tematikáját a doktori iskola tanácsa határozza meg. A tematikát legalább 1 hónappal a kitűzött szigorlat előtt a jelölt rendelkezésére kell bocsátani.

(2) A szigorlati bizottságot és a szigorlati tárgyakat a doktori iskola tanácsa jelöli ki. A szigorlat feltétele a kutatásról készült disszertáció nyers változatának sikeres előzetes vitája („házi védés”).

16.§

(1) A doktori szigorlat teljesítése a doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárás része, a doktori eljárásban résztvevő személy tudományágában szerzett ismereteinek összefoglaló, áttekintő jellegű számonkérési formája.

(2) A doktori szigorlat – legkésőbb a fokozatszerzésre irányuló kérelem benyújtásától számított két éven belül – nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A szigorlati vizsgabizottság legalább három tagból áll, amelyet a doktori iskola tanácsának a javaslatára a doktori tanács hoz létre. A szigorlati vizsgabizottság tagjainak tudományos fokozattal kell rendelkezniük. A szigorlati vizsgabizottság összeállításánál biztosítani kell, hogy legyen legalább egy olyan tagja, aki az egyetemmel nem áll foglalkoztatási viszonyban.

(3) A doktorandusz témavezetője nem lehet tagja a szigorlati vizsgabizottságnak.

17.§

(1) A szigorlati vizsgabizottság zárt ülésen, titkos szavazással, 1–5 közötti pontozással dönt a szigorlat elfogadásáról, amihez a bizottság jelenlévő tagjai által adható pontszámok 60%-a szükséges. Az eredményes szigorlat minősítése: summa cum laude (85% felett), cum laude (70–85% között), rite (60–70%). A szigorlat 60% alatti értékelése esetén a szigorlat eredménytelen.

(2) A szigorlat eredményét közvetlenül a szigorlat után ki kell hirdetni. A doktori szigorlatról jegyzőkönyvet kell felvenni. A doktori védésre az eredményes doktori szigorlat után kerülhet sor.

(3) A doktori szigorlat 2 elemből áll (a szigorlati témakörök elérhetők a doktori iskola honlapján):

  1. tételhúzás alapján meghatározott vizsgával bizonyítja általános szakmai tájékozottságát (A tételsor elérhető a Doktori Iskola honlapján);
  2. módszertani ismeretekbeli jártasság bemutatása;
  3. program specifikus témában tételhúzás alapján meghatározott vizsgával bizonyítja felkészültségét. (A tételsorok a Doktori Iskola honlapján elérhetők.)

 

3. Az értekezés előzetes vitája (házi védés)

18.§ A PhD-dolgozatot védésre való benyújtás előtt a Doktori Iskolában előzetes vitára kell bocsátani (házi védés). A vitára bocsátandó munka minimális terjedelme 200 ezer leütés, tartalmaznia kell a végső disszertáció fejezeteit és megállapításait.  Az előzetes vita nyitott a szakmai közönség számára, s akkor érvényes, ha legalább három minősített kutató jelen van. A munkahelyi vitáról jegyzőkönyv készül. A munkahelyi vita végén a Doktori Iskola Tanácsa által kijelölt, három főből álló bizottság fogalmaz meg véleményt, ami tartalmazza, hogy a dolgozat kisebb-nagyobb változtatásokkal (vagy azok nélkül) benyújtható-e vagy sem, s tartalmazza a változtatási javaslatokat is.  A munkahelyi vitára való jelentkezés folyamatos.

 

4. A fokozatszerzési eljárás a PhD dolgozat benyújtásával és megvédésével zárul

19.§ (1) A PhD dolgozat releváns új eredményeket tartalmazó értekezés, melynek formai követelményei (leszámítva, hogy a PhD dolgozat terjedelmében azok többszöröse) a hazai akadémiai folyóiratok publikációs standardjaihoz igazodnak.

(2) A PhD dolgozat tartalmi és formai követelményeiről részletes leírás található a doktori iskola honlapján. A PhD dolgozatot 2 kötött és 3 fűzött példányban kell leadni, valamint elektronikusan a doktori iskola vezetőjének és titkárának. A tézisfüzetet 5 nyomtatott példányban és elektronikusan kell leadni. Terjedelmi követelmények: 220 000 leütés (szóközökkel együtt), hozzávetőlegesen 110 oldal (mellékletek, függelék és irodalomjegyzék, tartalomjegyzék nélkül). Maximális terjedelem kb. 440 000 leütés (szóközökkel együtt), hozzávetőlegesen 220 oldal (mellékletek, függelék és irodalomjegyzék, tartalomjegyzék nélkül). Egységes, konzekvens és a szociológiai tudományokban bevett hivatkozási rendszer alkalmazása szükséges. A doktori értekezés végén 1-1 oldalas tartalmi összefoglaló szerepel a disszertációról magyar és angol nyelven. A doktori értekezés végén plágiumnyilatkozat szerepel, melyben a szerző aláírásával hitelesítve nyilatkozik róla, hogy az értekezés az ő műve, s nem plagizált. A tézisfüzet nyelve: magyar. A5-ös méretben 10-20 oldal terjedelemben. Tartalmazza az értekezés legfontosabb téziseit, módszereit, eredményeit, valamint a szerző témában publikált legfontosabb írásait.

(3) A fokozatszerzési eljárás értékelését a doktori tanács által elfogadott szakmai bizottság végzi.

(4) A PhD dolgozat védése nyilvános tudományos vita. A vitán a szakmai bizottság meghallgatja a jelölt prezentációját, az opponensek véleményét, a jelölt arra adott válaszát, lehetőséget teremt a résztvevők számára a szakmai vitára, és a vita lezárását megelőzően lehetővé teszi a jelölt számára a viszontválaszt.  A vita elnök általi lezárását követően a bizottság zárt ülésen, titkos szavazással, 1–10 közötti pontozással dönt a védésről. A sikeres védéshez az összes pont 51%-t meg kell szerezni.

(5) A fokozatszerzési folyamat értékelése:

A szigorlati eredmény és a védési eredmény összegének számításnál a szigorlat 30%-os, a nyilvános védés eredménye 70%-os arányban szerepeljen a PhD fokozat végső minősítésének előterjesztésében. A számítás módja: A fokozat minősítése: summa cum laude (85% felett), cum laude (71–85%), rite (70–60%).

 

4.2 FOKOZATSZERZÉSI ELJÁRÁS A 2016/2017. TANÉVTŐL VAGY EZT KÖVETŐEN JOGVISZONY LÉTESÍTŐ DOKTORANDUSZNAK

A fokozatszerzési eljárás szempontjából irányadó a PTE Szervezési és Működési Szabályzata 13. számú mellékletének (a PTE Doktori Szabályzata) az V. fejezete (A doktori fokozatszerzési eljárás és a doktori fokozat).[7]

20. § (1) A tanulmányait a 2016/2017. tanévben és ezt követően megkezdő doktorandusz a doktori képzés során a komplex vizsgát követően a fokozatszerzési eljárásban a kutatási és disszertációs szakasz teljesítésével vesz részt, amelynek célja a doktori fokozat megszerzése.

A fokozatszerzési eljárás része a témavezető engedélye és a programvezető írásos nyilatkozata arról, hogy a hallgató elégséges kreditpontot megszerzett, és konzultációs kötelezettségeinek is eleget tett, a komplex vizsga, továbbá a publikációs kötelezettségek teljesítése.

21.§ Publikációs követelmények. A Doktori Iskola nagy súlyt helyez arra, hogy hallgatói rendszeresen publikáljanak, hazai és nemzetközi fórumokon szerepeljenek.  A védésre bocsátás feltétele a 35 előírt publikációs kredit teljesítése. A publikációk között legalább két olyan folyóiratcikknek kell szerepelnie, amely az MTA Szociológiai vagy Demográfiai Bizottságának folyóiratlistája szerinti A, B vagy C kategóriás folyóiratban került közlésre, vagy olyan folyóiratban, amely a SCImago folyóiratértékelési rendszere alapján a Q1, Q2, Q3 vagy Q4 kategóriájába esik.

22.§ A doktori fokozat megszerzésének feltételeit az Egyetemi Doktori Szabályzat tartalmazza, beleértve az egyéni felkészülés alapján történő fokozatszerzést is.[8]

(2) A doktori képzésbe bekapcsolódhat az is, aki a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy teljesítette a felvétel és a doktori képzés követelményeit. A képzés követelményeinek teljesítését a sikeres komplex vizsga igazolja, mellyel a hallgatói jogviszony létesül ebben az esetben. (Az egyéni felkészülő doktoranduszokra a PTE BTK doktori szabályzatának 37. §-ban foglaltak vonatkoznak.)

(3) A fokozatszerzési eljárásban a hallgatói jogviszony szünetelése legfeljebb két félév lehet, így a doktorandusz a kutatási és disszertációs szakaszban a jogviszonyának időtartama alatt maximum hat félévet tölthet el.

(4) Az Egyetem annak a doktorandusznak, aki a doktori képzésben az előírt krediteket megszerezte, végbizonyítványt (abszolutórium) állít ki.

(5) A doktori fokozat megszerzésének feltételei:

  1. a doktori szabályzat alapján előírt kötelezettségek teljesítése;
  2. két idegen nyelv a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretének e szabályzatban meghatározottak szerinti igazolása, amely siketek esetében a nem magyar jelnyelv ismeretének az igazolásával is történhet;
  3. az önálló tudományos munkásság, bemutatása cikkekkel, tanulmányokkal vagy más módon;
  4. a fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldása; értekezés bemutatása; az eredmények megvédése nyilvános vitában.

23. § (1) A 2016/2017. tanévben és ezt követően megkezdett doktori képzésekre a kutatási és disszertációs szakaszban is be lehet kapcsolódni. Az egyéni felkészülők esetében a doktorandusz jogviszony

  1. a doktori fokozatszerzési eljárásra jelentkezési kérelem alapján, a komplex vizsga teljesítésével kezdődik;
  2. a komplex vizsga sikeres teljesítése esetén a doktori program elismeri a komplex vizsgára bocsátás feltételéül meghatározott minimum krediteket, azzal, hogy kérelemre az előzetesen megszerzett ismeretek, kompetenciák alapján további krediteket is el lehet ismerni;

(2) A csak kutatási és disszertációs szakaszra jelentkezések beérkezési határideje a felvételi jelentkezésekkel megegyező. (A KDHT döntése alapján minden év május 22. napja, vagy ha ez nem munkanapra esik, akkor az ezt követő első munkanap.) Komplex vizsgájukra a június 15–30. közötti időszakban kerül sor.

(3) A csak kutatási és disszertációs szakaszra jelentkezők kizárólag önköltséges finanszírozási formára pályázhatnak.

 

A komplex vizsga

24. § (1) A tanulmányaikat a 2016/2017. tanévben és ezt követően megkezdő doktoranduszokra az alábbi szabályok vonatkoznak.

(2) A komplex vizsgát – az Nftv. 72. § (5) bekezdésének megfelelően – az Országos Doktori Tanács által meghatározott elvek mentén szükséges megszervezni.

(3) A képzési és kutatási szakaszban résztvevő doktoranduszok komplex vizsgára jelentkezésének feltétele a doktori program képzési tervében meghatározott kreditek közül legalább 90 már teljesített kredit, beleértve valamennyi képzési kreditet. A komplex vizsgára bocsátás feltétele, hogy a félévben a doktorandusz a program tantervének a képzési és kutatási szakaszra előírt valamennyi kreditjét megszerezze.

A képzési és kutatási szakasz kihagyásával komplex vizsgára jelentkezők vizsgára bocsátásának feltétele a felvételi követelmények és a doktori iskola működési szabályzatában meghatározott feltételek teljesítése.

(4) A doktorandusz köteles a komplex vizsga második felében (lásd: 24.§/6/b, ill. 24.§/7/b) megvitatandó disszertációs tervezetet és a haladásáról szóló beszámolót két héttel a komplex vizsga előtt írott formában a doktori iskola vezetőjének és titkárának elektronikusan elküldeni. Ők továbbítják azt a bizottsági tagok és a témavezető számára.

(5) A komplex vizsgát nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A bizottság legalább három tagból áll. A bizottsági tagok legalább egyharmada nem áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az Egyetemmel. A bizottság elnöke egyetemi tanár, habilitált egyetemi docens, habilitált főiskolai tanár, Professor Emeritus vagy a Magyar Tudományos Akadémia doktora címmel rendelkező oktató, kutató lehet. A bizottság valamennyi tagjának tudományos fokozattal kell rendelkeznie. A bizottságnak nem lehet tagja a vizsgázó doktorandusz témavezetője, de a vizsgaeredmény kialakítását véleményével segíti.

(6) A komplex vizsga két részből áll:

a)  az elméleti részből, amely során a doktorandusz a doktori program képzési tervének legalább két tárgyából/témaköréből tesz vizsgát, a vonatkozó tudományág szakirodalmában való tájékozottságáról, aktuális elméleti és módszertani ismereteiről ad számot és

b)  a tudományos vagy művészeti előrehaladásról való beszámolásból.

(7) A komplex vizsga egyes részei külön-külön napokon is lefolytathatóak, sorrendjük tetszőleges, legkésőbbi lezárási időpontjának az adott oktatási félév lezárásával egybe kell esnie.

a)  A komplex vizsga első, elméleti részében a beszámoltatás az előre megadott komplexvizsga-tételek alapján szóban zajlik. Az elméleti vizsgarész akkor sikeres, ha a vizsgabizottság a doktorandusznak a megszerezhető pontszámok minimum 60 %-át megadta.

b)  A komplex vizsga második részében a vizsgázó előadás formájában ad számot saját kutatási területének szakirodalmi ismereteiről, beszámol a doktori témájában végzett kutatásainak eredményeiről, megjelent tudományos közleményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését.

A témavezetőnek lehetőséget kell biztosítani, hogy előzetesen írásban és/vagy a vizsgán értékelje a vizsgázót.

A komplex vizsga szakmai részében a pontszámok minimum 60 %-át meg kell kapnia a vizsgázónak ahhoz, hogy a komplex vizsga sikeres lehessen.

(8) A doktorandusz a sikertelen komplex vizsgát egy alkalommal, ugyanazon vizsgaidőszakban ismételheti meg.

(9) A komplex vizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni. A vizsga eredményét az utolsó vizsgarész napján kell kihirdetni.

(10) A komplex vizsga értékelése kétfokozatú, megfelelt vagy nem megfelelt minősítés lehet. Megfelelt minősítést akkor kaphat a doktorandusz, ha mind az elméleti részben, mind a tudományos vagy művészeti előrehaladásról való beszámolás során a megszerezhető pontszámok legalább 60%-át elérte.

25. § A doktorandusznak a sikeres komplex vizsgát követően maximum négy aktív félév alatt van lehetősége az abszolutórium kiadásához szükséges 240 kredit még hiányzó részét megszerezni. A doktori értekezés benyújtásának feltétele az abszolutórium megszerzése.

26. § A doktorandusznak a komplex vizsgát követően két éven belül a kari doktori szabályzatban meghatározottak szerinti doktori értekezést kell benyújtania. Ez a határidő a doktorandusz kérelmére a doktori iskola tanácsának határozatával legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, amennyiben a doktorandusz ezen kötelezettségének szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni.

 

A fokozatszerzési eljárás a PhD dolgozat benyújtásával és megvédésével zárul

27.§ (1) A PhD dolgozat releváns új eredményeket tartalmazó értekezés, melynek formai követelményei (leszámítva, hogy a PhD dolgozat terjedelmében azok többszöröse) a hazai akadémiai folyóiratok publikációs standardjaihoz igazodnak.

(2) A PhD dolgozat tartalmi és formai követelményeiről részletes leírás található a doktori iskola honlapján. A PhD dolgozatot 2 kötött és 3 fűzött példányban kell leadni, valamint elektronikusan a doktori iskola vezetőjének és titkárának. A tézisfüzetet 5 nyomtatott példányban és elektronikusan kell leadni. Terjedelmi követelmények: 220 000 leütés (szóközökkel együtt), hozzávetőlegesen 110 oldal (mellékletek, függelék és irodalomjegyzék, tartalomjegyzék nélkül). Maximális terjedelem kb. 440 000 leütés (szóközökkel együtt), hozzávetőlegesen 220 oldal (mellékletek, függelék és irodalomjegyzék, tartalomjegyzék nélkül). Egységes, konzekvens és a szociológiai tudományokban bevett hivatkozási rendszer alkalmazása szükséges. A doktori értekezés végén 1-1 oldalas tartalmi összefoglaló szerepel a disszertációról magyar és angol nyelven. A doktori értekezés végén plágiumnyilatkozat szerepel, melyben a szerző aláírásával hitelesítve nyilatkozik róla, hogy az értekezés az ő műve, s nem plagizált. A tézisfüzet nyelve: magyar. A5-ös méretben 10-20 oldal terjedelemben. Tartalmazza az értekezés legfontosabb téziseit, módszereit, eredményeit, valamint a szerző témában publikált legfontosabb írásait.

(3) A fokozatszerzési eljárás értékelését a doktori tanács által elfogadott szakmai bizottság végzi.

(4) A PhD dolgozat védése nyilvános tudományos vita. A vitán a szakmai bizottság meghallgatja a jelölt prezentációját, az opponensek véleményét, a jelölt arra adott válaszát, lehetőséget teremt a résztvevők számára a szakmai vitára, és a vita lezárását megelőzően lehetővé teszi a jelölt számára a viszontválaszt.  A vita elnök általi lezárását követően a bizottság zárt ülésen, titkos szavazással, 1–10 közötti pontozással dönt a védésről. A sikeres védéshez az összes pont 51%-t meg kell szerezni.

(5) A fokozatszerzési folyamat értékelése:

A PhD fokozat minősítésébe az új szabályozás szerint nem számítható bele a komplex vizsga eredménye (hiszen az csak sikeres/nem sikeres lehet). A végső minősítés kizárólag a dolgozatot értékeléseit és a védést veheti alapul.

 

IV. Habilitációs eljárás

28.§  A habilitációs eljárások rendjét a PTE BTK Habilitációs Szabályzata részletezi.[9]

1. Habilitációs feltételek és a pályázat kellékei a PTE Bölcsészettudományi Karán:
29.§ (1) Az egyes doktori iskolák, illetve az iskolákon belül az egyes programok eltérő sajátosságaira tekintettel az egységes követelményrendszer csak a legáltalánosabb feltételeket tartalmazza. A doktori iskolák saját követelményrendszerben specifikálják feltételeiket.
(2) Kandidátusi vagy PhD oklevél. Külföldön szerzett tudományos fokozat honosítási határozata.
(3) A PTE BTK-n a tudományos (PhD) fokozat megszerzéséhez szükséges nyelvismeretet igazoló okmányok másolata. Külföldi pályázó esetén a jelölt anyanyelvén kívül egy felsőfokúnak megfeleltethető élő világnyelv ismeretéről szóló bizonyítvány.
(4) Két külső tudományos fokozattal rendelkező habilitált bíráló ajánlása.  Lehetőség szerint egyikük a MTA doktora tudományos címmel rendelkezzen.

30.§  

(1) Publikációs minimum:

  1. Két monográfia, szakkönyv, (nem szerkesztett kötetek), melyek közül az egyik megjelent könyv, a másik megjelent vagy megjelenés alatt lévő könyv (mely utóbbi esetben a kiadó írásos nyilatkozata szükséges a kézirat elfogadásáról, illetve a könyvről szóló lektori vélemény). Az egyik szakkönyv lehet a doktori disszertációból készült kötet, amennyiben azt jelentős publikációs tevékenységet folytató kiadó jelentette meg, tehát nem magánkiadás. Vagy lehet önálló (a doktori dolgozattól eltérő) habilitációs dolgozat, összefoglaló tézisekkel.
  2. Vagy 20 folyóiratban vagy tanulmánykötetben megjelent lektorált szakközlemény, közte legalább 3 referált angol, német, francia nyelvű folyóiratban megjelent közlemény, melyek közül legalább kettő első szerzős. Szakcikként és szaktanulmányként azon publikációk kerülhetnek elfogadásra, amelyek (1) az MTMT adatbázisa szerint az alábbi kategóriákba tartoznak: Folyóiratcikk/Szakcikk/Tudományos, Könyvrészlet/Szaktanulmány/Tudományos, (2) igazolhatóan lektoráltak, és (3) illeszkednek a doktori iskola tudományos profiljához. A magyar nyelven publikált szakcikkek és szaktanulmányok minimum felének egyszerzős publikációnak kell lennie.

(2) A tudományos teljesítmény hazai és nemzetközi visszhangjának megítéléséhez: minimum 30 független hivatkozás (nem társszerzőtől), a folyóiratcikk szerinti habilitáció során (b típusú folyamat) legalább 10 idegen nyelvű (világnyelv) hivatkozás.
(3) A PhD fokozat megszerzése (külföldön szerzett fokozat esetében annak honosítása) óta egyetemi oktatással eltöltött legalább 8 félév. Főiskolai oktatói, kutatóintézeti, alkalmazás esetén legalább 12 félév tanítási gyakorlat.

(4) Tudományos szakmai önéletrajz, publikációs jegyzék, különös tekintettel az idézettség kimutatására.
(5) Nem PTE pályázó esetén hatósági erkölcsi bizonyítvány. Külföldi pályázó esetén az adott állam által kiadott ezzel ekvivalens hatósági igazolás.

(6) A habilitációs eljárás díjának befizetését igazoló bizonylat másolata.

 

2. A Kari Habilitációs Szabályzatban foglaltak mellett a DSZDI a következőket írja elő:

31.§

(1) A habilitációs eljárási díj befizetése feltétele az eljárás megindításának és független az eredménytől. Amennyiben a jelölt nem rendelkezik a 4)a) pontban megjelölt publikációs minimummal, habilitációs értekezés benyújtása szükséges.

  1. A doktori tanács vizsgálati szempontjai a jelölt tudományos tevékenységét illetően a következőkkel egészülnek ki:
    1. a tudományterület továbbfejlődésére gyakorolt hatás vizsgálata (új eljárások, tételek, modellek kidolgozása és elterjesztése, új összefüggések feltárása);
    2. kiemelkedő tudományszervezési tevékenység, amely testületi, szerkesztőbizottsági, bírálóbizottsági tagságokkal és megbízásokkal bizonyított;
    3. oktatási, oktatásszervezési és gyakorlati tevékenységet illetően: (1) a pályázó iskolateremtő egyénisége, a tudományos továbbképzésben és oktatásban elért eredménye; (2) a pályázó részvétele a hazai szakmai közéletben, amely a választott szakmai testületek munkájában való tevékenységgel, több intézményre kiterjedő vizsgálatokban való részvétellel bizonyítható; (3) a pályázó tudományos és szakma tevékenységének gyakorlati hatása, mely kutatási eredményeinek gyakorlati felhasználásával bizonyítható;
    4. A nyilvános eljárás során a bizottság zárt ülésen 1-5 pontig terjedő skálán pontoz. A habilitált doktori cím odaítélését a pontok 66,6%, illetve e feletti eredmény esetén javasolja.

V. Záró rendelkezések:

32.§ (1) A hiteles hallgatói nyilvántartást a PTE Oktatási Igazgatósága, a pénzügyi nyilvántartást a PTE BTK Dékáni Hivatal és a PTE Gazdasági Főigazgatóság végzi.

(2) Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a Doktori Iskola megalapításának elfogadásáról szóló MAB nyilatkozattal válik hatályossá és hatálya az Iskola működésének megszűnésével, illetve a visszavonásáig áll fenn. Módosítása az egyetemi és a kari szabályzatokkal összhangban történik.

Kelt: Pécs, 2017. szeptember 15.

Dr. Kovács Teréz

iskolavezető

Záradék:

A PTE BTK Kari Tanács 165/2017. (X. 11.) SZÁMÚ HATÁROZATA:

A PTE BTK Kari Tanácsa nyílt szavazással 17 igen szavazattal, 0 nem szavazattal, 0 tartózkodással, jóváhagyja a Bölcsészettudományi Kar új doktori szabályzatát.

Kelt: Pécs, 2017. október 11.

Dr. Bereczkei Tamás s.k.

dékán

 

MELLÉKLETEK:

1. számú: PTE BTK Kari Doktori Szabályzat
2. számú: PTE BTK Kari Habilitációs Szabályzat

 


[1] Lásd továbbá: Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 13. sz. mellékletét. A Pécsi Tudományegyetem Doktori Szabályzata 2007: https://pte.hu/sites/pte.hu/files/files/Adminisztracio/Szabalyzatok_utas... A Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Doktori Szabályzata:  http://btk.pte.hu/sites/btk.pte.hu/files/files/phd/btk_doktori_szabalyza...

[2] EDSZ  5.§ (1.), KDSZ  9-12 §

[3] Azon doktoranduszhallgatók számára, akik csak a kutatási és disszertációs nyertek felvételt, a komplex vizsga jelenti a kutatási és disszertációs szakasz kezdetét, de értelemszerűen nem zárja le a képzési és kutatási szakaszt, mely esetükben hiányzik.

[5] EDSZ 28 §, 28/A §

[6] EDSZ 29 §.

[8] EDSZ 28 §, 28/A §

[9] PTE BTK Habilitációs Szabályzat 5 § ,8 -9 § , 10, 13, 15 §